Reményét fejezte ki Michael Roth, az Európai Unió soros elnökségét adó Németország uniós ügyekért felelős minisztere szerdán, hogy a pénteken és szombaton Brüsszelben tanácskozó uniós tagállami vezetők megállapodásra jutnak a következő, 2021 után érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagról.
Az Európai Bizottság által a következő hétéves költségvetéshez kapcsolódóan javasolt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagból hiányoznak az uniós forrásokkal való gondos gazdálkodást biztosító rendelkezések, ez növeli a szabálytalanságok és csalások veszélyét - figyelmeztetett az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.
Nem biztos, hogy lesz EU-s megállapodás a helyreállítási alapról és a hétéves költségvetésről.
Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Elkerülhetetlen az adóreform a gazdaság helyreállítása érdekében a koronavírus-járványt követően - hangsúlyozta a spanyol miniszterelnök a La Sexta országos kereskedelmi televíziónak adott interjúban.
A nyár végéig feltétlenül meg kell állapodni a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló európai uniós (EU-) helyreállítási alapról és a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetésről - mondta az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó német kormány vezetője csütörtökön Berlinben. Ursula von der Leyen szerint az EU "időszűkében van".
Míg kedden Orbán Viktor kormányfő úgy látta: a 2021-2027-es EU-s költségvetési javaslat távol áll attól, hogy fairnek és tisztességesnek legyen nevezhető, addig ma a lengyel kormányszóvivő "nagyon előnyösnek" mondta azt. Ez tehát érzékelteti, hogy a visegrádi négyek (V4) körében sem egységes a javaslat megítélése, de ezeket például lesz lehetősége a négy állam kormányfőjének holnap Varsóban megbeszélni, amikor a V4 kormányfő csúcstalálkozója keretében átveszik a lengyelek a V4 soros eln9ökségi feladatait. Az eseményen egyébként a vasárnapi első elnökválasztási forduló győztese, Andrzej Duda elnök is felszólal majd.
Szerdától hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.
Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.
Már folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak itthoni tervezése, és a forráselosztás során az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik – jelezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában szerdán tartott országos kkv-fórum nyitórendezvényén Szepesi Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a forráselosztás során a fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.
Az Európai Bizottság 166,7 milliárd eurós uniós költségvetést javasolt 2021-re, amely az európai gazdaság fellendítésére, a beruházások mozgósítására, valamint a pénzpiacok támogatására összpontosít - jelentette be Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerdán. A költségvetést kiegészíti még az Új Nemzedék (Next Generation EU) elnevezésű uniós helyreállítási alap, amelyről (illetve magáról a 2021-2027-es költségvetésről) még nem tudtak megállapodni a tagállami vezetők.
Komoly előrelépést sikerült tenni az európai uniós tagországok vezetőinek pénteki tanácskozásán, azonban továbbra is megosztottság mutatkozik köztük úgy a koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyreállítási alapot illetően, mint az unió 2021 utáni hosszú távú keretköltségvetésének esetében - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követően Brüsszelben. Úgy fogalmazott: a tagországok állam-, illetve kormányfői készen állnak arra, hogy a tárgyalások "egy újabb szakaszára váltsanak".
Határozottan és gyorsan kell cselekedni az Európai Unióban (EU) a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok tervezését, jóváhagyását és végrehajtását nehezítő tényezők miatt az új uniós helyreállítási eszközök keretében tervezett 438 milliárd eurós támogatás kevesebb, mint egynegyedét fogják várhatóan kifizetni az elkövetkező két és fél évben, amikor a legfontosabb lenne az uniós segítség. Bár a pénzügyi piacok segíthetik a sürgős költségvetési kiadások és a későn érkező EU-folyósítások közötti időszak áthidalását, ám további erőfeszítésekre van szükség az EU-kifizetések előrehozásához.
A 750 milliárd eurós uniós „helyreállítási terv jelenlegi formájában méltánytalan Magyarországgal szemben, lényegét tekintve ugyanis a déli államok igényeire szabott elképzelés” – hangsúlyozta az uniós pénzügyminiszterek mai videókonferenciás egyeztetése után közzétett videójában Varga Mihály.
Magyarország más országoknál rövidebb szükségállapottal és eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt tudta tartani a koronavírus-járványt, elkerülte a tömeges megbetegedéseket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a német Die Welt online felületén csütörtökön megjelent interjúban.
Közel 4%-ot erősödött az euró a dollárral szemben azóta, hogy május 18-án elkezdtek szivárogni az első hírek, majd a tényleges bejelentés is megjött a történelmi jelentőségű német-francia javaslatról a közös uniós adósságkibocsátásra. Ez ugyanis a közös fiskális politika nagyobb jelentőségére is utal az EU-ban, ez pedig növeli a befektetők bizonyosságát arról, hogy az eurózóna fennmarad, sőt megerősödve kerül ki a mostani vírusválságból. Ez a javuló kockázati étvágy, illetve a korábban gondoltnál talán kisebb régiós recesszió is szerepet játszik abban, hogy a forint is meglódult az euróval szemben, igaz mára úgy tűnik, kifulladt a lendülete.
Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnöke közösen törekednek igazságosabbá és rugalmasabbá tenni az Európai Bizottság koronavírusos 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról szóló előterjesztését – foglalta össze a kedd délelőtti V4-szintű kormányfői videókonferencia egyik üzenetét az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
